Gondoltad volna, hogy párizsit már több mint ötszáz éve fogyasztunk? Pultos kiszerelésben manapság is a hűtőpultok állandó szereplője. Alig van olyan gyerek, aki ne szeretné ezt a lágy ízű felvágottat. Sok szülőt azonban visszatartanak az előítéletek, mert nem tudják, hogyan készül a párizsi. Pedig az ételbiztonsági előírások betartásával készült késztermékek semmiféle veszélyt nem rejtenek. Aki azonban ódzkodik az adalékanyagoktól, sonkaprés segítségével otthon is megpróbálkozhat a kedvelt íz előállításával.
A párizsi történelme
A párizsi alapja általában sertés- vagy marhahús zsírral kevert elegye, amit a különböző tájegységek receptjeinek megfelelően fűszereztek. Pontos eredete nem tisztázott, de nevéből feltételezhető, hogy francia gyökerekkel bíró húsétel, ami a kora középkorból származik. A húsból és szalonnából készített kolbászféle manapság a Magyar Élelmiszerkönyv szerint minimum 40%-os hústartalommal készülhet baromfiból, pulykából, sertés-, marha- vagy éppen lóhús felhasználásával.
Kóstoltad már a lópárizsit? A pultos kiszerelésű párizsi rúd ideális fűszerezése még jobban kiemeli a lóhús jellegzetes ízvilágát. Elkészítése nem ördöngösség. Mutatjuk, hogy készülnek a legjobb párizsik, és hogyan lehet egészséges felvágottat készíteni akár házilagos kivitelezéssel.
Hogyan készül a párizsi?
Készítése ipari és manufakturális körülmények között is hasonló, természetesen más léptékkel. A választott alapanyagot kockákra vágják és a zsírszalonnával együtt apróra darálják. Minőségtől függően 40-80 százalékos hústartalommal számolhatunk. A finom péppé turmixolt húst az ipari gépek forgó-aprító késekkel dolgozzák össze, majd a grammra pontosan kimért sót, fehér borsot és fűszereket is hozzáadják a húshoz, hogy sűrűn folyó massza képződjön belőle. Ezt, ha keményebb, vízzel, ha puhább állományú, keményítővel lehet korrigálni.
A massza hőmérsékletét egyenletesen kell tartani, különben a felforrósodó aprítókések miatt a hús is túlmelegedne, és elvesztené a késztermékre jellemző nedvességtartalmát. Emiatt ipari körülmények között jégpehelyhet adnak a keverékhez, ami visszahűti a késeket. Ez után a vákuumos töltőgépbe kerül a massza, amit műanyag bélbe nyomnak, ennek köszönhetően a rudak félkonzervnek minősülnek, megfelelő hűtés mellett 90 napig eltarthatók.
Ezt követően a párizsirudakat kíméletesen, legfeljebb 80 fokon hőkezelni kell, ami után le kell hűteni a terméket, hogy jól szeletelhető legyen. Ha füstölt az ízesítés, akkor a masszát kollagénből készült bőrbe töltik, ami a gőzt és az akácos füstöt is átengedi. Az eltérő technológiának köszönhetően ennek a kivitelnek rövidebb az eltartási ideje.
Otthonunkban mindehhez húsdaráló, turmix és sonkaprés használható. Segítségükkel maradék húsrészekből zsiradék hozzáadása nélkül is jó minőségű sonka vagy felvágott készíthető. Az ipari érlelés helyett a sütés vagy a főzés is lehetséges, amihez a prés teteje egyben sütő-főző edényként is használható.
A sokoldalú párizsi
Az elkészült finom illatú, rugalmas állagú húskészítmény sok étel alapanyaga lehet. Ha kedvet kaptál egy finom párizsis szendvicshez, nézz szét áruházunk kínálatában! Igen széles választékkal várunk - a Pick, a Sága, a Kometa, és még számos gyártó ízletes készítményeivel.
A jó minőségű, magas hústartalmú párizsi nem csak a hagyományos hidegtálak elkészítéséhez, illetve tészta-, tojás- és zöldsaláták készítésére alkalmas, hanem vastagra szelve melegkonyhai felhasználása is lehetséges. Grillezve vagy panírba forgatva a zöldfőzelékek kiváló kiegészítője válhat belőle.
